Where can protection be requested, and is this a direct application, border/in-country request, referral or other process?
Under Hungary’s published Act L of 2025 transitional rules, applicable through 31 December 2026, a foreigner who wishes to enter Hungary to apply for asylum generally first files a personal declaration of intent addressed to the asylum authority at a designated Hungarian embassy in a neighbouring non-EU country. The authority examines it and may interview the person remotely. If it recommends a single-entry travel document, the person reports the intent to apply immediately to border police on entry; police bring the person to the asylum authority within 24 hours, where the asylum application is then submitted. The declaration is not a prerequisite for an unaccompanied minor already in Hungary, an eligible family member of a recognised refugee or subsidiary-protection beneficiary already in Hungary at application, or a person under a qualifying custodial sentence, measure, or coercive deprivation of liberty, excluding arrest/apprehension, being brought before an authority, and petty-offence detention; general application rules apply to these exceptions. A person who unlawfully crosses the border and declares asylum intent to police is directed to the neighbouring Hungarian embassy. These are published Hungarian domestic filing rules, and a declaration is not itself an asylum application. The asylum application is the process in which the authority determines refugee or subsidiary-protection status; this is not a separate subsidiary-protection visa.
See recorded sources
Limits of the record- The text describes Hungary’s published domestic transitional process through 31 December 2026. Individual exception eligibility is fact-specific, and this answer does not assess conformity with EU asylum law.
- OIF transitional procedure, chars 7480-11300
ek
törvényi szintre emeléséről szóló
2025. évi L. törvény
,
valamint , a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal
kapcsolatban nagykövetségek kijelöléséről szóló 23/2024.(XII.30.) KKM rendelet értelmében.
A kérelem benyújtásának személyi hatálya
Jelen eljárási szabályok kiterjednek arra a külföldire, aki menedékjog
iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.
A kérelem benyújtásának időbeli
hatálya
Az
eljárást a 2025
. július 20. napján vagy azt követően benyújtott szándéknyilatkozatokra kell alkalmazni.
A kérelem benyújtásának módja
A kérelmet elsődlegesen
szándéknyilatkozat
(
magyar
;
angol
)
formájában, személyesen
szükséges benyújtani (a továbbiakban: beadvány)
a menekültügyi hatósághoz címezve, a Magyarországgal határos, nem európai
uniós tagállam területén működő, a külképviseletekről és a tartós
külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott diplomáciai képviseleten (a továbbiakban: nagykövetség) lehet
előterjeszteni, a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett
tartalommal.
Az eljárás menete
A szándéknyilatkozatot
a menekültügyi hatóság vizsgálja meg, amelynek során a hatóság, a nagykövetségeken
személyesen megjelenő külföldit távmeghallgatás útján, meghallgathatja.
Amennyiben a
menekültügyi hatóság által lefolytatott vizsgálat eredményeként a külföldi, a
menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri
beutazásra jogosító okmányra (a továbbiakban: utazási okmány) jogosulttá válik,
úgy erről a tényről a menekültügyi hatóság a nagykövetséget 60 napon belül
tájékoztatja az utazási okmány kiadása érdekében. A menekültügyi hatóság
tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási
okmányt állít ki, amennyiben a külföldi egyébként nem rendelkezik
Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel.
Amennyiben a
menekültügyi hatóság által lefolytatott vizsgálat alapján a hatóság nem tesz
javaslatot utazási okmány kiadására, erről a hatóság a külföldit a nagykövetség
útján tájékoztatja.
Az eljárás folyamán a
menekültügyi hatóság külföldivel történő kapcsolattartása kizárólag a
nagykövetségeken keresztül történik.
Az utazási okmánnyal rendelkező külföldire vonatkozó további szabályok
Az utazási okmánnyal
rendelkező külföldi
menedékjogi kérelme
előterjesztésének
szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti
szerv felé.
A határrendészeti
szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.
Az elismerését kérő
számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt
befogadó intézményben. A kérelem benyújtásától számított négy hét elteltével -
feltéve, hogy a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn
-, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint
határozza meg a szálláshelyet.
Különleges szabályok
Az alábbi esetekben a
menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele az eljárás menete során
említett szándéknyilatkozat benyújtása, a kérelem benyújtására az általános
szabályok irányadóak
- a Magyarországon
tartózkodó kísérő nélküli kiskorú,
- a menekültként vagy oltalmazottként
elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi
kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja,
- a szabadságelvonással
járó büntetés vagy intézkedés, illetve személyi szabadságot érintő
kényszerintézkedés - ide nem értve az elfogás, az előállítás és a
szabálysértési elzárás esetét - hatálya alatt álló személy
tekintetében.
A Magyarország
államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem
benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a
határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar
nagykövetségre irányít
- Act L/2025 Chapter I sections 2-8, chars 1740-5950
lt eltérésekkel bírálja el.
2. §
(1)
Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.
(2)
Szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal lehet benyújtani. Szándéknyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, Magyarországnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont
ja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani.
(3)
A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségen meghallgathatja.
(4)
A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító úti okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.
(5)
Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.
3. §
A menekültügyi hatóság
2. § (4) bekezdés
e szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.
4. §
(1)
Menedékjogi kérelmet – az
5. §
kivételével – a
2. §
és a
3. §
szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.
(2)
Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.
(3)
A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.
(4)
A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja.
(5)
Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt, és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.
5. §
(1)
A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a
2. §
szerinti szándéknyilatkozat benyújtása
a)
a Magyarországon tartózkodó kísérő nélküli kiskorú,
b)
a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint
c)
a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés – ide nem értve az elfogás, az előállítás és a szabálysértési elzárás esetét – hatálya alatt álló személy
tekintetében.
(2)
A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.
(3)
Az
(1) bekezdés
szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.
6. §
A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.
7. §
A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazhatóak
a)
a menedékjogról szóló
2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 71/A–72. §
-a és
80/H–80/K. §
-a,
b)
a menedékjogról szóló
2007. évi LXXX. törvény
végrehajtásáról szóló
301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet VII/A. Fejezet
e.
8. §
(1)
Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjogi kérelmek elbírálására az e Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2)
Az e Fejezet szerinti rendelkezéseket 2026. december 31-ig kell alkalmazni.
9. §
Felhatalmazást kap
a)
a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország nagykövetségeinek
- asylum factsheet chars 550-1350
UM
Asylum refers to the legal
title that entitles a foreigner who is granted it to reside within the
territory of Hungary, while simultaneously providing protection from
refoulement, return, and extradition.
ASYLUM PROCEDURE
The purpose of the asylum procedure is to determine whether the individual
submitting the asylum application is eligible for refugee or subsidiary
protection status, whether the prohibition of refoulement applies to his/her
case, and, if it does not, whether the person can be subjected to return or
removal, as well as whether the person concerned can be transferred under the
Dublin regulation.
Act L of 2025 on
Conversion of Emergency Decrees Promulgated in View of the Armed Conflict in
the Territory of Ukraine into an Act, as well as Minister of Foreign Affairs and